Beertunk a monszun teruletre es idoszakba. Sokat esik es paras, meleg ido van (kiveve a klimatizalt aruhazakat, ahol meg lehget fagyni). Ejszaka keveseket alszunk, a ruhaink pedig allandoan nyirkosak. Szerencsere azert minden nap volt tobb oras idoszak, amikor - szunyogokkal kuszkodve - lehetett kiradnulni, fotozni.
Eloszor Katherine kornyeken tapasztaltuk meg mindezt es a noveny es allatvilag is innen volt lathatoan nagyon mas: harsogoan zold es buja novenyzet rengeteg uj fajjal (pl. palmak, cikaszok), repulo rokak, szarkaludak, ujabb fekete es feher termetes kakaduk, tobbfele galamb es gerle (egeszen picik is), fehermellu retisas, leveljaro madar, nehol egesz sok agile wallaby, teruletenkent szemlatomast kulonbozo termeszvarak, ...ja es persze lattunk krokodilt is, de csak messzirol es csak nehanyat. A kempingek lampainal estelente mindenhol gekkok vadaszgatnak.
Ahol sok az eso es meleg van, ott sok a gomba is. Hat ez itt is igy van!
Mi sem hagytuk ki a leginkabb itt, a Kakadu NP-ban megtekintheto oslakos sziklarajzokat.
2008. december 29., hétfő
2008. december 22., hétfő
Uluru es kornyeke
Itt a nyar, 40 fok arnyekban!
Kb. 1000 km autozas utan, az Uluru kornyeken harom napot toltottunk. Megneztuk naplementeben, napfelkelteben es a Kata Tjuta (Olgak) sziklacsoporthoz is ellatogattuk.
Itt napkozben tettunk egy kirandulast. A nagy meleg engem elegge megviselt, Sanyi jobban birta, mivel sok volt a noveny. A terulet tenyleg latvanyos, csak rengeteg volt a turista. A varakozasunkkal ellentetben egyebkent zold es viragos errefele a taj, inkabb "szavannas" jellegu.
Az Uluru Alice Springs "mellett" van, kb. 550 km-re. :) Ez a varos az orszag kozepe, kicsi, de viszonylag rendezett. Az itt lakok altalaban segitokeszek es nagyon sok oslakost is latni, akikrol viszont eddig nem alakult ki pozitiv kepunk.
Ellatogattunk a kozeli MacDonnell-hegysegbe is. Sokat autoztunk, szerencse, hogy nem ragadtunk ott egy helyen, mert egy, inkabb terepjaroknak valo utra is ratevedtunk. Ovatosabbnak kell lennunk!
A taj valtozatos, sok sziklaformacioval es a volgyekben idoszakos vizfolyasokkal es allando tavacskakkal (cikaszos "oazisokkal"). Egy ilyenben usztunk is egyet, amelyet eletmentonek ereztunk a nagy hosegben.
Innen ma indulunk tovabb eszaknak.
Mindenkinek kellemes Unnepeket kivanunk!
Kb. 1000 km autozas utan, az Uluru kornyeken harom napot toltottunk. Megneztuk naplementeben, napfelkelteben es a Kata Tjuta (Olgak) sziklacsoporthoz is ellatogattuk.
Itt napkozben tettunk egy kirandulast. A nagy meleg engem elegge megviselt, Sanyi jobban birta, mivel sok volt a noveny. A terulet tenyleg latvanyos, csak rengeteg volt a turista. A varakozasunkkal ellentetben egyebkent zold es viragos errefele a taj, inkabb "szavannas" jellegu.
Az Uluru Alice Springs "mellett" van, kb. 550 km-re. :) Ez a varos az orszag kozepe, kicsi, de viszonylag rendezett. Az itt lakok altalaban segitokeszek es nagyon sok oslakost is latni, akikrol viszont eddig nem alakult ki pozitiv kepunk.
Ellatogattunk a kozeli MacDonnell-hegysegbe is. Sokat autoztunk, szerencse, hogy nem ragadtunk ott egy helyen, mert egy, inkabb terepjaroknak valo utra is ratevedtunk. Ovatosabbnak kell lennunk!
A taj valtozatos, sok sziklaformacioval es a volgyekben idoszakos vizfolyasokkal es allando tavacskakkal (cikaszos "oazisokkal"). Egy ilyenben usztunk is egyet, amelyet eletmentonek ereztunk a nagy hosegben.
Innen ma indulunk tovabb eszaknak.
Mindenkinek kellemes Unnepeket kivanunk!
2008. december 16., kedd
Kenguru-sziget
2008. december 7., vasárnap
Erkezes D-Ausztraliaba
Az orszag Ny-i es K-i felet osszekoto gyakorlatilag egyetlen fout hosszu es egyenes volt, elenyeszo forgalommal. Latohatarba veszo szakaszok, sehol egy jarmu, lassan pergo kilometerek. Naponta 500-1000-650 km-t tettunk meg, felvaltva vezetve, betartva a 110km/h sebesseghatart.
Szurkulet tajekan mar igyekeztunk mindig pihenohelyet talalni, ugyanis ilyenkor megelevenedik az allatvilag es kenguruk ugralhatnak ki az utra. A legtobb allatot valoban az est kozeli orakban latni. Tobb helyen szallt fel elottunk ekfarku sas. Ezek korabban az ut szeli kenguru tetemeken lakmaroztak. A legnagyobb meglepetest azonban egy megpillantott ausztral tuzok es egy dingo jelentette. A tuzok rendkivul ritka a konyvek szerint. Az ut szelen szaladt, majd szarnyra kapott es nem varta be, amig Sanyi elokapja a gepet. A dingorol pedig ugy tudtuk, hogy felenk es keruli az embert. Nagy szerencsenk volt, hogy megis egy peldany atszelte elottunk az utat. Kicsit visszanezett rank, aztan eltunt a bozotosban.
Kengurukat gyakrabban lattunk, elot is, de a legtobbet inkabb elutve. Ny- Ausztraliaban szinte szazmeterenkent voltak tetemek, D-Ausztraliaban ritkabban. Talan az ut menti kerites miatt vagy mert tenyleg kevesebb a kenguru..? Kengurut egyebkent pihenohelyek kozeleben is lehetett latni. Egyik reggel koran setara indultunk a vadonba. Tobb kenguru eszegetett ugy szaz meterre. Kicsit hegyezgettek a fuluket majd egy kivetelevel tovabbugraltak a bozotban. Az az egy hagyta magat kicsit fotozni, kivancsian meregetett minket majd o is odebballt.
Az ut menten hatalmas teruleteken eleinte fas-bozotos majd magas-cserjes vegul pedig parnaszeru novenyzettel boritott vegtelen puszta kovetkezett. D-Ausztraliahoz erve a hataron atvizsgaltak a csomagtartot. Gyumolcsot, zoldseget, novenyt es allatot nem lehet athozni. Innen a tajat egy ido utan a mezogazdasagi teruletek kezdtek uralni. Mar alig vartuk, hogy megerkezzunk. Vegul nem mentuk el Adelaide-ig, hanem megalltunk Port Augusta-ban. Itt is van minden, ami kell (mosoda, internet), konnyebb a varosban eligazodni autoval es raadasul a varos buszkelkedik a vilag egyetlen sivatagi botanikus kertjevel. Nana, hogy megneztuk! Sanyi a rettenetes melegben kitartoan fotozott en pedig kuzdottem az embert tomegevel ellepo szemtelen legyekkel, amelyek ugy latszik errefele eppugy megkeseritik az emberek eletet, mint a nyugati parton.
Szurkulet tajekan mar igyekeztunk mindig pihenohelyet talalni, ugyanis ilyenkor megelevenedik az allatvilag es kenguruk ugralhatnak ki az utra. A legtobb allatot valoban az est kozeli orakban latni. Tobb helyen szallt fel elottunk ekfarku sas. Ezek korabban az ut szeli kenguru tetemeken lakmaroztak. A legnagyobb meglepetest azonban egy megpillantott ausztral tuzok es egy dingo jelentette. A tuzok rendkivul ritka a konyvek szerint. Az ut szelen szaladt, majd szarnyra kapott es nem varta be, amig Sanyi elokapja a gepet. A dingorol pedig ugy tudtuk, hogy felenk es keruli az embert. Nagy szerencsenk volt, hogy megis egy peldany atszelte elottunk az utat. Kicsit visszanezett rank, aztan eltunt a bozotosban.
Kengurukat gyakrabban lattunk, elot is, de a legtobbet inkabb elutve. Ny- Ausztraliaban szinte szazmeterenkent voltak tetemek, D-Ausztraliaban ritkabban. Talan az ut menti kerites miatt vagy mert tenyleg kevesebb a kenguru..? Kengurut egyebkent pihenohelyek kozeleben is lehetett latni. Egyik reggel koran setara indultunk a vadonba. Tobb kenguru eszegetett ugy szaz meterre. Kicsit hegyezgettek a fuluket majd egy kivetelevel tovabbugraltak a bozotban. Az az egy hagyta magat kicsit fotozni, kivancsian meregetett minket majd o is odebballt.
Az ut menten hatalmas teruleteken eleinte fas-bozotos majd magas-cserjes vegul pedig parnaszeru novenyzettel boritott vegtelen puszta kovetkezett. D-Ausztraliahoz erve a hataron atvizsgaltak a csomagtartot. Gyumolcsot, zoldseget, novenyt es allatot nem lehet athozni. Innen a tajat egy ido utan a mezogazdasagi teruletek kezdtek uralni. Mar alig vartuk, hogy megerkezzunk. Vegul nem mentuk el Adelaide-ig, hanem megalltunk Port Augusta-ban. Itt is van minden, ami kell (mosoda, internet), konnyebb a varosban eligazodni autoval es raadasul a varos buszkelkedik a vilag egyetlen sivatagi botanikus kertjevel. Nana, hogy megneztuk! Sanyi a rettenetes melegben kitartoan fotozott en pedig kuzdottem az embert tomegevel ellepo szemtelen legyekkel, amelyek ugy latszik errefele eppugy megkeseritik az emberek eletet, mint a nyugati parton.
2008. december 4., csütörtök
DNy-Auszralia
Nagyjabol egy hete szemtol szemben a Vallalasunkkal, nekivagtunk keresztulutazni az orszagot egyszem autoval, egyedul sajat magunkra tamaszkodva. Kicsit megszeppenve hat a nagy 'onallosagtol' elbucsuztunk az egyetlen biztos ponttol, Katiektol, akiknek nagyon sokat koszonhetunk a kezdeti idokben nyujtott segitsegukert, tamaszert.
Perth-t elhagyva del fele a taj csak lassacskan kezdett izgalmasabba valni. Az eszaki utunkkal ellentetben, ebben az iranyban hosszu autozast kovetoen is csak bekeritett birtokok, ultetvenyek, iparteruletek es egyhangu eukaliptuszerdok uraltak az ut mentet. Udito valtozast a kb. 250 km-re fekvo Leeuwin Nemzeti Park hozott, ahol ket ejszakat is toltottunk. A tengerpart fele egy teljes napot turaztunk.
Tovabbhaladva Pemberton es Albany fele egyre ujabb, es mindig kicsit mas arculata lett a tajnak. Vizes, mocsaras taj, vad bozotos majd egyre erdosebb videk kovetkezett. Ezekben a nedves erdokben elnek a vilag masodik legnagyobb fai, hatalmas, tekintelyt parancsolo eukaliptuszok, amelyek koronaszintjeben maszkaltunk a Walpole NP-ban.
Legutobbi allomasunk a Fitzgerald NP volt, ahol ismet szembesultunk azzal, hogy errefele tanacsos a terkepek leptekere kulonosen odafigyelni. A park szeletol a tengerpartig ugyanis 64km-es murvas ut vezetett be es igy is csak keresztbe szeltuk at a parkot. Az ut soran nagy kiterjedesben lattunk teljesen leegett teruleteteket (sajnos nem sikerult megtudnunk, hogy tervszeru vagy termeszetes eges tortent-e), de ezeken a teruleteteken is mindenfele sarjadt az elet. A kiegett bozotok alatt zomeben eddig meg nem latott vadviragok nyiltak. Mashol az eges nyomai nem vagy alig latszodtak itt szebbnel szebb viragzo cserjeket is lattunk. A terulet a latogatasunk idejen gyakorlatilag neptelen es mindenfele vizes, vizallasos volt. Az uton is mindenfele atfolyasok es tocsak alltak, ami szamunkra kisse meglepo volt.
Az ejszakakat nemzeti parkok campingjeben vagy parkolokban toltottuk. A mosakodas nem problema, majdnem minden nap talaltunk zuhanyt. Benzinkutak kisse ritkabban vannak mint otthon, de a tartalek kannat meg nem kellett egyszer sem hasznalnunk.
A kovetkezo napokban inkabb csak ejszkai megallokat tervezunk. Mivel az eredeti terveink szerint mar Del-Ausztraliaban kellene lennunk, igy az addig hatra levo ~2500km-t igyekszunk gyorsan 'letudni'.
Perth-t elhagyva del fele a taj csak lassacskan kezdett izgalmasabba valni. Az eszaki utunkkal ellentetben, ebben az iranyban hosszu autozast kovetoen is csak bekeritett birtokok, ultetvenyek, iparteruletek es egyhangu eukaliptuszerdok uraltak az ut mentet. Udito valtozast a kb. 250 km-re fekvo Leeuwin Nemzeti Park hozott, ahol ket ejszakat is toltottunk. A tengerpart fele egy teljes napot turaztunk.
Tovabbhaladva Pemberton es Albany fele egyre ujabb, es mindig kicsit mas arculata lett a tajnak. Vizes, mocsaras taj, vad bozotos majd egyre erdosebb videk kovetkezett. Ezekben a nedves erdokben elnek a vilag masodik legnagyobb fai, hatalmas, tekintelyt parancsolo eukaliptuszok, amelyek koronaszintjeben maszkaltunk a Walpole NP-ban.
Legutobbi allomasunk a Fitzgerald NP volt, ahol ismet szembesultunk azzal, hogy errefele tanacsos a terkepek leptekere kulonosen odafigyelni. A park szeletol a tengerpartig ugyanis 64km-es murvas ut vezetett be es igy is csak keresztbe szeltuk at a parkot. Az ut soran nagy kiterjedesben lattunk teljesen leegett teruleteteket (sajnos nem sikerult megtudnunk, hogy tervszeru vagy termeszetes eges tortent-e), de ezeken a teruleteteken is mindenfele sarjadt az elet. A kiegett bozotok alatt zomeben eddig meg nem latott vadviragok nyiltak. Mashol az eges nyomai nem vagy alig latszodtak itt szebbnel szebb viragzo cserjeket is lattunk. A terulet a latogatasunk idejen gyakorlatilag neptelen es mindenfele vizes, vizallasos volt. Az uton is mindenfele atfolyasok es tocsak alltak, ami szamunkra kisse meglepo volt.
Az ejszakakat nemzeti parkok campingjeben vagy parkolokban toltottuk. A mosakodas nem problema, majdnem minden nap talaltunk zuhanyt. Benzinkutak kisse ritkabban vannak mint otthon, de a tartalek kannat meg nem kellett egyszer sem hasznalnunk.
A kovetkezo napokban inkabb csak ejszkai megallokat tervezunk. Mivel az eredeti terveink szerint mar Del-Ausztraliaban kellene lennunk, igy az addig hatra levo ~2500km-t igyekszunk gyorsan 'letudni'.
2008. november 27., csütörtök
Utazas Perthtol eszakra
Az egy hetes elokeszuletet kovetoen 7 nappal ezelott vegre utnak indultunk ki a varosbol es betekintest nyertunk az ausztral vadonba!
Perthtol eszakra jartunk, legtavolabb kb. 250 km-es tavolsagban. A taj foleg cserjes-bozotos vadon, sok a vedett terulet es keves az ember! A tavolabbi foutakon, amely kilometeres szakaszokon egyenesen huzodik, alig jelenik meg egy-egy auto.
Kenguru es emu tobbszor kerult a szemunk ele, de ritkan hagyjak magukat lefenykepezni. Mas erdekes allatokkal (pl. keknyelvu gyik, delfin, fekete hattyu, ausztral lud...) a setaink soran talalkoztunk. Utunk vegen meg athajoztunk egy szigetre is Perth mellett (Rottnest). Itt szelid kis erszenyeseket, merges kigyot es madarakat fotoztunk. Csodalatos hely!
Az ocean parti reszeket leszamitva egyebkent nagyon sok a legy es remulten tapasztaltuk, hogy a nagy kullancsok sem ritkak. A novenyekrol csak annyit, hogy volt olyan hely, ahol Sanyi mar azt sem tudta kovetni, hogy egy viragot lefotozott-e fel oraval korabban vagy sem. Ahhoz kepest, hogy a viragdomping vegere erkeztunk, meg mindig sokfele virag nyilik.
Az idojaras nem volt mindig kegyes hozzank, habar ha azt vesszuk, hogy nem volt rekkeno hoseg, talan megis jol jartunk. Bizonyara lesz meg abban boven reszunk! Es kulonben sem lehet okunk erre panaszkodni, mikozben otthon havazik.
Mindenesetre eddig eleg sokat esett es ha nem sutott a nap, szinte hideg volt. Mint otthon aprilisban, a fellegek gyorsan gyulnek folenk es a napsutesbol perceken belul egy kiados zapor keletkezik. Ennyi szivarvanyt nem lattunk mar regen! Ez a csapadekos ido egyebkent a helyiek szerint is szokatlan. Ezt magunk is igy ereztuk, hiszen ket sivatagszeru teruleten is elaztunk.
A felszerelesunk szerencsere nagyjabol teljes, legfeljebb egy meleg pokroc es egy jo konzervnyito hianyzik meg. Az alatalunk felszerelt fuggony es a hatso terbe beszerelet fiokos tarolok is praktikusak. A benzinkutaknal es a kempingekben ingyen lehet vizet vetelezni, a mosakodast viztartalyokbol oldjuk meg. A kemping helyekert altalaban fizetni kell. Ezekben van zuhany vagy legalabb wc. A vadkempingezes is engedelyezett, parszor ki is probaltuk (igaz az egyik esetben kiderult, hogy megse lett volna szabad, de szerencsere megusztuk a buntetest).
Az utunk csak nehany kisebb telepulesen vezetett keresztul, ahol benzin es az elelmiszer is dragabban kaphato, mint a nagyvarosban. Internet egy helyen volt, otszoros aron. Telefon terero egy hely kivetelevel mindenhol volt.
A kovetkezo napokban Perth kornyeken maradunk, feltoltjuk keszleteinket es meglatogatjuk az allatkertet. Szallast ez idore ismet Katieknal kaptunk.
Ket nap mulva elindulunk delnek es magunk mogott hagyjuk a nyugati partot.
Nehany kep az elmult napokbol:
Perthtol eszakra jartunk, legtavolabb kb. 250 km-es tavolsagban. A taj foleg cserjes-bozotos vadon, sok a vedett terulet es keves az ember! A tavolabbi foutakon, amely kilometeres szakaszokon egyenesen huzodik, alig jelenik meg egy-egy auto.
Kenguru es emu tobbszor kerult a szemunk ele, de ritkan hagyjak magukat lefenykepezni. Mas erdekes allatokkal (pl. keknyelvu gyik, delfin, fekete hattyu, ausztral lud...) a setaink soran talalkoztunk. Utunk vegen meg athajoztunk egy szigetre is Perth mellett (Rottnest). Itt szelid kis erszenyeseket, merges kigyot es madarakat fotoztunk. Csodalatos hely!
Az ocean parti reszeket leszamitva egyebkent nagyon sok a legy es remulten tapasztaltuk, hogy a nagy kullancsok sem ritkak. A novenyekrol csak annyit, hogy volt olyan hely, ahol Sanyi mar azt sem tudta kovetni, hogy egy viragot lefotozott-e fel oraval korabban vagy sem. Ahhoz kepest, hogy a viragdomping vegere erkeztunk, meg mindig sokfele virag nyilik.
Az idojaras nem volt mindig kegyes hozzank, habar ha azt vesszuk, hogy nem volt rekkeno hoseg, talan megis jol jartunk. Bizonyara lesz meg abban boven reszunk! Es kulonben sem lehet okunk erre panaszkodni, mikozben otthon havazik.
Mindenesetre eddig eleg sokat esett es ha nem sutott a nap, szinte hideg volt. Mint otthon aprilisban, a fellegek gyorsan gyulnek folenk es a napsutesbol perceken belul egy kiados zapor keletkezik. Ennyi szivarvanyt nem lattunk mar regen! Ez a csapadekos ido egyebkent a helyiek szerint is szokatlan. Ezt magunk is igy ereztuk, hiszen ket sivatagszeru teruleten is elaztunk.
A felszerelesunk szerencsere nagyjabol teljes, legfeljebb egy meleg pokroc es egy jo konzervnyito hianyzik meg. Az alatalunk felszerelt fuggony es a hatso terbe beszerelet fiokos tarolok is praktikusak. A benzinkutaknal es a kempingekben ingyen lehet vizet vetelezni, a mosakodast viztartalyokbol oldjuk meg. A kemping helyekert altalaban fizetni kell. Ezekben van zuhany vagy legalabb wc. A vadkempingezes is engedelyezett, parszor ki is probaltuk (igaz az egyik esetben kiderult, hogy megse lett volna szabad, de szerencsere megusztuk a buntetest).
Az utunk csak nehany kisebb telepulesen vezetett keresztul, ahol benzin es az elelmiszer is dragabban kaphato, mint a nagyvarosban. Internet egy helyen volt, otszoros aron. Telefon terero egy hely kivetelevel mindenhol volt.
A kovetkezo napokban Perth kornyeken maradunk, feltoltjuk keszleteinket es meglatogatjuk az allatkertet. Szallast ez idore ismet Katieknal kaptunk.
Ket nap mulva elindulunk delnek es magunk mogott hagyjuk a nyugati partot.
Nehany kep az elmult napokbol:
2008. november 21., péntek
Felkeszules a campingezesre
Az elmult napokban az auto berendezesevel foglalatoskodtunk. Legeloszor egy altalanos szervizbe vittuk, ahol jo hireket kaptunk: nagyszeru allapotban van! Azert egy kisebb szerviz majd szukseges lesz (pl. olaj- es szurocsere). Ezt azonban egy hettel elhalasztottuk, mert az ismeros es megbizhato szervizes akkorra vallalta.
Ezt kovetoen szamtalan dolgot beszereztunk a legkulonfelebb uzletekbol/vallalkozoktol: deszka agy az ulesek fole, felfujhato legmatrac, elektromos pumpa, evoeszkozok, tanyerok, bogrek, fuggony anyag, arnyekolo sator kampokkal, zsinorokkal, allvanyokkal, agynemu, kisparna, tisztitoszerek, kisasztal, gazpalack, zuhanyzacsko stb. Es meg ez sem minden....nehany aprosag megis szombatra maradt.
Ma utoljara alszunk kenyelmes agyban, holnap elbucsuzunk vendeglatoinktol es eszak fele indulunk. Korulbelul egy het mulva jovunk ismet Perth-be. Terveink kozott nemzeti parkok szerepelnek: Yanchep NP, Mt Lesuer Park (Jurien Bay) es Namburg NP(Pinnacles kosivatag).
Ezt kovetoen szamtalan dolgot beszereztunk a legkulonfelebb uzletekbol/vallalkozoktol: deszka agy az ulesek fole, felfujhato legmatrac, elektromos pumpa, evoeszkozok, tanyerok, bogrek, fuggony anyag, arnyekolo sator kampokkal, zsinorokkal, allvanyokkal, agynemu, kisparna, tisztitoszerek, kisasztal, gazpalack, zuhanyzacsko stb. Es meg ez sem minden....nehany aprosag megis szombatra maradt.
Ma utoljara alszunk kenyelmes agyban, holnap elbucsuzunk vendeglatoinktol es eszak fele indulunk. Korulbelul egy het mulva jovunk ismet Perth-be. Terveink kozott nemzeti parkok szerepelnek: Yanchep NP, Mt Lesuer Park (Jurien Bay) es Namburg NP(Pinnacles kosivatag).
2008. november 18., kedd
Elso napok
Az atallas a helyi idoszamitasra gyorsan sikerult. Mar masnaptol ugy teltek a nappalok es az ejszakak, mint otthon.
Az elmult napok a gepkocsivasarlas jegyeben teltek. Szamos szomoru tapasztalat utan vegre van autonk! 17 eves, de jo allapotu Toyota tarago. Kicsit meg alakitani kell az alvashoz, de ez mar remelhetoleg nem lesz nagy gond.
Eddig meg terepre nem jutottunk el pedig a novenyek naponta tucatszam nyilnak el. Nemi vigasz Sanyinak, hogy egy fel napot mar voltunk a perth-i botanikus kertben (Kings Park), ahol az aktualisan nyilo fajok kis toredeket mar sikerult lefotoznia. Holnap ismet ide tervezzuk a turat. Ime nehany kep, melyeket jartunkban-keltunkben keszitettunk. Mindenki valogasson izlese szerint!
Az elmult napok a gepkocsivasarlas jegyeben teltek. Szamos szomoru tapasztalat utan vegre van autonk! 17 eves, de jo allapotu Toyota tarago. Kicsit meg alakitani kell az alvashoz, de ez mar remelhetoleg nem lesz nagy gond.
Eddig meg terepre nem jutottunk el pedig a novenyek naponta tucatszam nyilnak el. Nemi vigasz Sanyinak, hogy egy fel napot mar voltunk a perth-i botanikus kertben (Kings Park), ahol az aktualisan nyilo fajok kis toredeket mar sikerult lefotoznia. Holnap ismet ide tervezzuk a turat. Ime nehany kep, melyeket jartunkban-keltunkben keszitettunk. Mindenki valogasson izlese szerint!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)