Uj-Zeland

Kedves Olvasoink!
Utoljara irunk a blogra, mert nehany nap mulva indulunk haza.
A tervnek megfeleloen az elmult heteket Krisztanal toltottuk, Uj-Zelandon, Hamiltonban, amely az eszaki sziget egyik nagyvarosa. Termeszetesen igyekeztunk a szigeten tobbfele korulnezni, bar sajnos az idojaras ennek nem mindig kedvezett. Tobbszor meglatogattuk a tengerpartokat, jartunk Rotoruaban, ahol a vulkani tevekenyseg jelei most is megfigyelhetok es ellatogattunk a sziget legmagasabb hegysegebe is, ahol 2000m-es csucsok vannak.
Sajnos Uj-Zelandon ma mar csak kis toredeke letezik az eredeti novenyzetnek, altalaban lecsupaszitott tajakat, legelo allatokat lehet latni. Szebb erdok (Nothofagus pl.) csak a magasabb hegyeken es a szurdokszeru volgyekben maradtak fenn. Itt altalaban jellemzoek a kulonfele pafranyfak (Uj-Zeland cimernovenye is egy pafranyfa).



Estenkent visszatertunk a hazba, illetve egy alkalommal Kriszti itteni rokonainal is kaptunk szallast. A lazabb napokon megneztuk a varost, setaltunk a parkokban, Balazzsal, aki most harom eves jatszottunk es finom vacsorakat keszitettunk. Sajnos egy tengerparti kirandulas alkalmaval a beleegyezesunk nelkul "megszabaditottak" minket par holminktol. Az autohoz visszaterve ugyanis eltuntek a taskaink. Kriszti fontos iratokat, en sok kedves holmi mellett az utazasunk teljes naplojat vesztettem el. A rendorsegen feljelentest tettunk, de tobb mint valoszinu, hogy orokre bucsut mondhatunk ezeknek. Utolag mar tudjuk, errefele az ilyesmi nem ritka. :(





A repulonk marcius 3-an indul es 4-en delutan erkezik Budapestre. Az epp 12 oras idoelteres miatt eleinte kicsit kokadtak leszunk, de nehany nap mulva igyekszunk mindenkivel felvenni az elo kapcsolatot!

Sydney

Terveinknek megfeleloen Sydney-ben es kornyeken toltottuk az utolso napokat. Megneztuk az operahazat, a hires hidat es termeszetesen meglatogattuk a kozelben levo botanikus kertet. Itt a varos sziveben, ahova rengetegen jarnak piknikelni es kocogni sok allat is el. Tomegesen telepedtek meg a repulo rokak es sok itteni madar mar teljesen szelidde valt.


Sydney kulvarosaban meglatogattunk egy allatkertet is, ahol utunk soran a legtobb ausztral allatfajt lattuk. Tobbek kozott bilby-t is, amely egyebkent ENY Ausztralia ritka ejszakai erszenyese.

Szerencsere sikerult a kemping felszerelesekre vevot talalni es meg nagyobb szerencse, hogy harom ejszakara szallasunk is lett egy itt elo magyar ismerosnel.
Holnap indulunk tovabb, mar ha sikerul a borondokbe bepaszirozni a cuccokat. Legkozelebb Uj-Zelandrol jelentkezunk!

Auto csere majd az ausztral hegysegek

Szomoruan vesszuk tudomasul, hogy kozeleg az ido, hogy elhagyjuk ezt a gyonyoru orszagot.
Az utunk vege fele sajnos nem alakult minden a terveknek megfeleloen. Egy szep napsuteses hetfoi napon az autonk egyszer csak megadta magat. Bevontattak minket Taree-ba, amely egy nem tul nagy, de szerencsere nem is kicsi varos kb. 350 km-re Sydney-tol. Ot napot idoztunk itt, amelynek a vege az lett, hogy eladtuk az autot egy bontoba. Sajnos motorhibas lett, ami miatt alig fizettek erte valamit. Fontolora veve az idonket es a lehetosegeinket, a maradek kb. 10 napra vegul bereltunk egy kicsit kisebb autot, amiben azert szukosen el tudunk ferni es aludni is lehet.

Folytatva az utunkat, Sydney-t elkerulve ellatogattunk az orszag legmagasabb hegysegebe, az ausztral alpokba. Ket nap alatt, itt-ott megallva keresztulutaztuk az egyebkent nem kicsi nemzeti parkot es tettunk egy hosszabb gyalogturat is a csucsok fele (kb. 2000 m-en). Csodalatos panorama, gyonyoru erdok es alpesi mezok, ismet rengeteg nyilo virag fogadott minket. Havat mar nem lattunk, de az ejszaka eleg huvos lett ahhoz, hogy ismet elokeruljenek a meleg holmik es meg igy is fazzunk egy sort...




A magas hegysegbol - meg mindig a varoson kivul maradva - a Sydney-tol nem messze fekvo Kek-hegysegbe autoztunk. A ketto kozti tavolsag nem nagy, de az ut itt mar eleg forgalmas volt, igy lassan haladtunk. Az hegysegen keresztul haladva az ut szele nem sok joval kecsegtetett, de amikor egy kilatohelyrol eloszor megpillantottuk a panoramat, szinte a lelegzetunk is elallt. Maris sajnalni keztuk, hogy nem jut e videkre tobb idonk. A telepulesek itt egy magas (kb. 1000m-es) fennsikon helyezkednek el, hangulatos hazakkal. A fennsik szelen mely letoresek, hatalmas, meredek sziklafalak huzodnak. Lent a melyben suru oserdo, es folyomeder lathato. A messzesegben az egesz volgy parafelhobe burkolozott, ami valoban kekesnek tunt (innen a hegyseg elnevezese). Kisebb, sziklamaszos gyalogturat itt is tettunk. Magas pafranyfakat talaltunk es tovabbi, egeszen uj novenyek sokasagat, amelyek mashol valoszinuleg nem is nonek.



A kovetkezo napokban bevetjuk magunkat Sydney-be majd kedden, azaz februar 10-en elhagyjuk az orszagot. Igaz, az ausztral kalandjaink veget ernek, de meg Uj-Zelandon var rank ket izgalmas het, amelyrol igyekszunk itt is hirt adni.